Minimalista maximalizmus lehet a boldogság titka?

A felhalmozás, a kacatfüggőség, a boltkórosság, a tárgyak imádata mára...

OLVASS TOVÁBB2021-04-09

A tetováló mű-vész

  Metál Sanyika ritkán hív fel telefonon. Mutatni akart valamit....

OLVASS TOVÁBB2021-04-05

lelki fáskamra avagy a fasorba se hiába vagy

A lépcsőfordulóban Rozovics néni majdnem levert lábról. Az én idős...

OLVASS TOVÁBB2021-04-02

A grund után Práter utcai rendcsinálás

A grund  farakásai ma is úgy állnak mint azokban a...

OLVASS TOVÁBB2021-03-30

Megváltó Instant bármi szembenézés helyett

Végre, még ha csak részben is, de összeült a masztermájnd...

OLVASS TOVÁBB2021-03-27

Kép-jelenség, a fény az érzelmekkel is játszik?

Nem sok van amit jobban kedvelek mint a vizuális mesélés....

OLVASS TOVÁBB2021-03-23

Átlagos világszám önparódia

Felmentem a Normafához. Átlagos esti forgalom volt már, nem a...

OLVASS TOVÁBB2021-03-21

Vonzás és taszítás, az emberi lélek mágnesei

Ez a kis gondolatébresztő morzsa aközben született amíg egy padon...

OLVASS TOVÁBB2021-03-15

Hipnózis aka Hüpnosz a halál kisöccse

Tibi a barátom úgy érkezett meg, hogy majdnem kitépte az...

OLVASS TOVÁBB2021-03-09

Elvárások kívül-belül

Az életünk telis-tele van elvárások sorával, ezek egy része külső,...

OLVASS TOVÁBB2021-03-06
minimalista

Minimalista maximalizmus lehet a boldogság titka?

A felhalmozás, a kacatfüggőség, a boltkórosság, a tárgyak imádata mára egyfajta vallássá nőtte ki magát aminek a templomai mára nem csak a plázák, hanem azok az online ” szenthelyek” amiket a legtöbben ismerünk és áldozunk is nekik. Nem sorolom őket, hiszen tudjuk melyekről van szó, mert gyakran vagyunk ezeken a helyeken zarándokok. Ezzel szemben mint egyfajta eretnek irányzat emelkedik ki a minimalista út, ők egy másfajta egyszerűbb életformáról mesélnek a fogyasztói társadalomból kiábrándult embereknek.

Talán meglepett, hogy ezt a cikket nem a megszokott karakter jegyzi szerzőként,esetleg fel sem tűnt, mert sosem nézed.  A kis csoportunk minden tagja igény és téma szerint kap teret. Így beszéltük meg. Ezért most én azaz Mariko ragadtam tollat és írom le azt ami az életem része, vagy ami éppen hatott rám. Úgy tudom pont így tesz majd alkalomadtán Tibike , Sanyi, és talán Rozovics néni is, s ki tudja ki még. A minimalista irányzat lassan beépült az életembe, nem is áll messze a keleti filozófiához. Fogadjátok szeretettel az első cikkemet itt. Tűzijátééééék !!!

24 órán belül elérhető álmok

Ma már 24 óra elég, hogy megkapd egyenesen a kezedbe azt amit megrendelsz. Sőt a legnagyobb birodalom drónjai a közeli jövőben 30 percen belül teszik a küszöbödre a megelégedettség illékony  érzését. A marketing tudomány tudósai tudják, hogy bármit megveszünk, és jelentéktelen faktor, hogy valóban szükségünk van e arra a termékre vagy szolgáltatásra. Érzelmi döntést hozunk a manipulációra reagálva, amit aztán saját magunknak racionalizálunk. A vége az, hogy szükségünk volt arra a bizonyos dologra. Akkor és ott talán így is érezzük. Tényleg el tudják érni, hogy azt mondjuk: Oké szükségem van rá!

Napi csali csak neked

Miért tudnak lépre csalni újra és újra a megvásárolható boldogság ígéretével? Pontosan tudjuk ugyanis, hogy a vásárolt tárgyaink nagyobb része igen rövid ideig boldogít minket, ha okoz egyáltalán ilyen érzést. Ezt követően már csak egy újabb tárgy lesz a birtokunkban amit ritkán, de van úgy hogy soha nem használunk. A vásárlás kapcsán létrejövő elégedettség érzés az ami vásárlásra serkent, mivel a tárgyak már felváltották a valódi örömforrásokat. Sok esetben ott tartunk, hogy azért dolgozunk többet, hogy megtudjuk vásárolni a tárgyakat amiktől azt reméljük, hogy kitöltik az űrt bennünk. Megszüntetik azt a hiányérzetet amit a valóban boldogító és igazi elégedettséget nyújtó legtöbbször pénzzel nem megvásárolható dolgok hiánya okoz. Mindeközben már halom kacat tetején ülünk ami egyre több tér után kiált. Még több pénzre lesz szükségünk ,hogy nagyobb lakást vásároljunk, mert a régit kinőtték a tárgyaink.

Lehet e jobb életem kevesebbel?

Jó ideje tudjuk, hogy a kérdés már nem az, hogy kell e változzon a társadalom. Sokkal inkább sürgetőbb kérdés az, hogy hogyan.
A kacat felhalmozással szemben járható e, és mi a másik út? Képesek vagyunk e olyan kísérletekre amik nyomán kiderül, mely tárgyakra van valóban szükségünk, és képesek vagyunk e elengedni azokat amikre nincs? A Föld erőforrásai kimerülőben, és ezt senki nem fogja helyettünk megoldani. A túlfogyasztást támogató túltermelés nem tartható folyamat. A kapitalizmus diktálta állandó növekedés katasztrofális állapotokat idéz elő.

Valóban boldogabb és elégedettebb és szabadabb  a minimalista ember?

Mit tesz vagy nem tesz a minimalista?

Valójában nem tesz semmi különöset. Egyszerűen tudatosan használják az erőforrásaikat amiket birtokolnak, és nem akarnak többet, mint amire valóban szükségük van. Kordába tartják a vágyaikat. Ellenőrzik magukat, és gyakran felteszik a kérdést: Valóban szükségem van erre? Valódi értéket képvisel majd az életemben? Kevés erőforrással élnek, nem pazarolnak.

A saját álmainkat kergetjük?

Mostanában felmerült bennem, hogy hány ember lehet az aki valóban a saját álmát álmodja? A vágya az után a bizonyos tárgy után tényleg az övé? Esetleg addig nézte a reklám által közvetített kódot amíg az felülírta az övét, és így már ezt tekinti sajátjának. Hány vásárlás után marad ott a felismerés, hogy nem is igazán ez az amire vágyom?

A szabad választás illúziója

Tényleg szabadon dönthetünk egy olyan világban ahol pár óriáscég határozza meg a trendeket, azt, hogy mit nézzél, mit hallgass, mi jusson el hozzád mint információ? Folyamatosan figyelik minden reakciódat, a vásárlási szokásaidat, és állítanak döntések elé személyre szabott csalikkal. Hányféle módon és módszerrel manipulálnak és vezetnek kézen fogva ezek az óriások? Tényleg szabadon választhatunk a média és reklámrengeteg manipulációitól övezve. Nem tudom már hinni ebben.

Nem vagy elég jó!

Érezted már, hogy ha nem olyan a cipőd, a telefonod, az autód, akkor már nem is vagy olyan jó? Akkor lemaradsz, akkor nem vesznek komolyan, akkor egy bukott ember vagy? Majd akkor fog ez megváltozni, ha birtokodba kerül az a bizonyos tárgy. Meg kell venned, hisz elhitted, hogy anélkül sohasem lehetsz elég jó. Egy minimalista ember nem ezek alapján határozza meg önmagát. Meg kell tanulnunk elkülöníteni a valós szükségleteinket a vágyainktól. ezeket a vágyakat sok esetben egy dolog táplálja. Le akarunk nyűgözni másokat. Azt akarjuk érezni, hogy különlegesek vagyunk. Tényleg megéri ezért feláldozni a szabadidőnket, és szépen lassan az egész életünket?

Tárgyi emlékek egy minimalista ember világában

Nagyon szentimentális módon tudunk ragaszkodni emléktárgyainkhoz. Egy minimalista tudja, hogy az emlék nincs a tárgyba kódolva. Ezért nem is gyűjtenek ilyen tárgyakat, csak valódi , nem tárgyiasult emlékeket. Tudják, hogy a padláson dobozokba rejtett, évek óta nem látott emléktárgyak valaki más életében értéket képviselhetnek, aki használja is a bennük lévő erőforrást. A felesleges tárgyakat eladják, vagy eladományozzák. A kreatívabbak újragondolják, és újrahasznosítják ezeket. Mit gondolsz, nem érne többet a sok kacatod, ha jótékony célra adományoznád?

Minimalista vs összehasonlító

Van bennünk egy megfelelési kényszer , másokhoz mérve ítéljük meg önmagunkat. Erre a közösségi média nagyon rásegít. Már nem csak a szomszédainkhoz, de távoli emberekhez, világsztárokhoz is mérjük magunkat. Ezek alapján gondolkodunk önmagunkról, az életünkről.

Miért veszünk adósságot a nyakunkba azért, hogy fenntartsunk egy látszatot? Csupán azért, hogy másokat elkápráztassunk? Villantani, vetíteni akarunk kifelé. Egy hamis, sosem létezett valóságot mutatni, a legjobb pillanatainkat? Közben meg sem fordul a fejünkben, hogy amit másoknál látunk, és irigyelünk, azok valószínűleg az Ő legjobb pillanataik. Mi pedig ehhez a hamis képhez mérve magunkat frusztrálódunk, és próbálunk jobbat mutatni magunkról mint a valóság? Mi értelme ennek? Megéri?

Más életvitel más prioritások

Mit adhat számunkra ez a minimalista életvitel? Hogyan kezdjünk hozzá? Egészen biztosan több idő jut a kapcsolatokra, és önmagunkra is. Az egészség több figyelmet kap. Nagyobb tudatosság és biztonság a pénzügyek terén. Javul az önfegyelem, nem a vágyak irányítják az életünket.

Többféle módon is hozzá lehet kezdeni. Például kicsiben. Napi egy tárgy kiválasztásával amitől valamilyen módon megszabadulunk. Miután belejövünk fokozhatjuk a tempót. Nem kell és nem is biztos, hogy jó ha azonnal nagy változásokat eszközölünk. Itt is jól jöhet a napi egy lépés lassú de megfontolt technikája.

A minimalizmus elengedni tanít

Ráérzel hogyan engedj el tárgyakat. Fellélegzel. Fizikai és lelki értelemben is teret, szabadságot nyersz. Megjelennek a nem kézzelfogható értékek.

A másik érdekes és kipróbált módszer a dobozolás. Mint egy költözésnél minden el van csomagolva, de dokumentálva, hogy mi melyik dobozban van. ezt követően három hétig az aktuálisan szükséges és nélkülözhetetlen tárgyakat elővesszük. Ami három héten belül nem kell, az nagy valószínűséggel a felesleges holmi. Ez a radikális megoldás. Nem biztos,hogy mindenki képes lenne ezt a folyamatot ilyen gyorsan végigvinni, de van rá példa.

Az üzenet

Fókuszálj az emberekre, a közösségekre, és ne a fogyasztásra! Ismerd fel,hogy adni is tudsz, nem csak elvenni. Az emberek sokkal fontosabbak mint a tárgyak. Akarunk teljes életet élni? A jelenlegi életünkben ezt nem tudjuk megvalósítani?  Változást szeretnénk? Ez egy lehetséges út. Nem lesz egy tökéletes élet, és könnyű sem lesz, viszont sokkal egyszerűbb, ezáltal élhetőbb, kevesebb stresszel több szabadidővel, jelentőségteljesebb kapcsolatokkal.

Oszd meg ha gondolod!

Megosztás itt: facebook
Facebook
Megosztás itt: twitter
Twitter
Megosztás itt: linkedin
LinkedIn
Megosztás itt: email
Email

Szólj hozzá!

Scroll Up
%d bloggers like this: